Gabriella Hartvig

Viktoriánus szerzők, női fordítók

Introduction

Viktoriánus szerzők, női fordítók. Az 1890-es évek magyar napilapjaiban megjelent viktoriánus szenzációregények női fordítóit vizsgálja a tanulmány. Amica és Rákosi Ida munkássága formálta a hazai irodalmi ízlést.

Abstract

Az 1890-es években a magyarországi napilapok – a Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap, vagy a Fővárosi Lapok – irodalmi rovatában, a „regénycsarnok”-ban folytatásos közlésben sorra jelentek meg az angol viktoriánus hetilapokban közölt szenzációregények magyar fordításai. A hazai olvasók Mary E. Braddon, Florence Warden, Mary Corelli, Marion Crawford és más népszerű írók regényeit olvashatták napi folytatásban, olykor félmilliós példányszámban. A Budapesti Hírlap számára a legtöbb fordítást Amica (Sámi Lászlóné, szül. Király Janka) készítette: mint kiderül egy hirdetésből, maga választhatta ki, mely regényeket szeretné lefordítani. Másik gyakori fordítója a szenzációregényeknek Rákosi Ida (Csepreghy Ferencné), a hírlapalapító Rákosi Jenő testvére volt. Ezek közül a folytatásos közlések közül a Budapesti Hírlap kiadó később könyvben is megjelentette a regényeket. Amica olyan regényeket fordított, mint A sors játéka, A színésznő leánya, Grácia, Életkép, Három nyár, Gillian, stb. Rákosi Ida fordítáulsai voltak az Erzsébet levelei, Lizbet, Földi hatalom, vagy a Duett. A dolgozat ezen női fordítók fontos fordítói tevékenységét vizsgálja a viktoriánus irodalom hazai terjesztésében. Jelentősége e regényeknek a nagyon széles, többszázezres olvasói elérés. A fordítások eredetijét—mivel csak a magyar cím volt irányadó—sokszor lehetetlen megtalálni, és sok angol regény hazai fordítója—mint például Frances Burney Evelinája vagy Bram Stoker Draculája--is ismeretlen. A hazai hírlapirodalom sajtóregényeinek általánosabb vizsgálata az 1890-es éveket tekintve körvonalazza azt is, hogyan jellemezhetjük a korabeli magyar olvasók irodalmi ízlését.

Review

This paper, titled "Viktoriánus szerzők, női fordítók" (Victorian Authors, Women Translators), outlines a fascinating and significant area of literary and translation history in late 19th-century Hungary. The abstract clearly establishes its focus on the serial publication of English Victorian sensation novels in major Hungarian newspapers like *Pesti Hírlap* and *Budapesti Hírlap* during the 1890s. The core contribution lies in bringing to light the crucial, yet often overlooked, role of female translators such as Amica (Sámi Lászlóné) and Rákosi Ida. By examining their prolific output, which reached hundreds of thousands of readers daily, the paper promises to shed light on the mechanisms of literary dissemination and the powerful influence of popular foreign literature on Hungarian public taste during this period. A significant strength of the proposed research is its emphasis on the agents of cultural transfer—the female translators themselves—who actively shaped the literary landscape. The abstract details how these women, particularly Amica, possessed agency in selecting the works they translated, suggesting a nuanced relationship between translators, publishers, and reader demand. The paper also acknowledges the inherent challenges in this field, such as the difficulty in identifying original English titles due to the prevalence of Hungarian titles and the anonymity of many translators, even for canonical works like *Dracula*. By focusing on known figures and their substantial contributions, the paper offers a concrete approach to navigating these historiographical complexities, providing a valuable case study for translation studies and gender studies within a specific historical context. Ultimately, this study promises to enrich our understanding of both Hungarian literary history and the broader transatlantic circulation of Victorian popular fiction. By investigating the "sajtóregények" (press novels) of the 1890s, the paper not only illuminates the substantial reach and influence of these translated works but also provides a framework for characterizing the literary tastes of contemporary Hungarian readers. This research stands to make a valuable contribution by restoring the agency of female translators and demonstrating the profound impact of their work on national literary consumption, making it a highly relevant and timely intervention in the field.

Full Text

Comments

You need to be logged in to post a comment.